Monokróm látású emberek, A színlátás zavarai – Wikipédia
- Szülés falu látáskezelése után
- Серанис мгновенно поняла его уловку и на время ослабила контроль; его усилия освободиться затихли.
A színekre bontott fény egy gyűjtőlencsével újra akromatikus fénnyé összegezhető. Ha a színekre bontott napfényből kivonunk egy keskeny sávot, pl.
Általában a kék színre érzékeny receptorok maradnak meg. A szín érzékeléséért felelős összes receptor csapok hiányzik: az illető csak homályos fekete-fehér képet lát. Jellemző a nagyon erős fényérzékenység is.
Ez a sárga fény azonban polikróm, mert a vörös-sárga-zöld-ibolyakék színekből tevődik össze, míg a nm körüli sárga monokromatikus, mert ez tovább nem bontható. Polikromatikus és monokromatikus fény Sárga szín érzékelése polikróm összetett és monokróm fény esetén A színérzéklet mindkét esetben ugyanaz!
A polikróm fény a teljes spektrumban sugároz A monokróm fény csak egy szűk sávban pl. Gage ; Sekuler A Newton-féle színkör, alatta a megfelelő színek jelzése: Red, Orange, Yellow, Green, Blue, Indigo, Violet A színek létrejötte atomi szinten Az anyag olyan sugarakat nyel el, amelyek belső szerkezetében változást képesek előidézni.
Diagnózis[ szerkesztés ] Az Ishihara színteszt működésének bemutatása fekete és ferér színekkel Példa kép az Ishihara színtesztből. A "74"-es szám normál színlátással jól látható.
Az anyag színét részben az határozza meg, hogy a fény milyen hullámhosszúságú alkotórészeit nyeli el, ez monokróm látású emberek az anyag atomjaiban lévő gerjeszthető elektronok számától függ. Az atommag körül keringő elektron a kívülről érkező sugárzás hatására átvesz egy bizonyos energiamennyiséget kvantumot és átugrik egy nagyobb energiájú, külsőbb keringési pályára.
- Hitler rossz látása
- Leírása[ szerkesztés ] A retina kétféle fotoreceptort tartalmaz: a csapokat, amelyek a színlátásért felelősek, és a pálcikákat, melyek a szürkületi, a fekete-fehér látásunkért felelősek.
Visszaugrás közben sugározza ki az imént felvett energiát, az egy fotont, vagyis a fényt. Attól függően, milyen távolságból, melyik külső pályáról ugrik vissza az elektron, keletkezik a fényre jellemző rezgésszám —a hullámhossz—, ezt látjuk színnek.
Szín akkor keletkezik, ha a 2. A legtávolabbról való visszaugráshoz kell a legtöbb energia, ennek eredménye a kék, míg a vöröshöz kell a legkevesebb.
Valószínűleg ezért van a természetben sokkal több vörös mint kék színű anyag. A kvantumok energiája fordítottan arányos a hullámhosszal. Sain ; Vizi A szivárvány kultúrtörténetéből Newton előtt öt színt nevezetek meg a szivárvány színeiből: piros-sárga-zöld-kék-ibolya. Finlay
