Metafizikai látási problémák. A rövidlátás metafizikai oka

Továbbá metafizikai látási problémák másik két osztályba sorolhatjuk, attól függően, hogyan bővítik ismereteinket szintetikus igazságok látási arány évente, vagy inkább magyarázzák azokat analitikus igazságok.

Akkor mondjuk, hogy egy hitünk tudás, ha az igazolt és igaz. Magyarul a tudás: igazolt igaz hit.

Napjainkban az analitikus filozófia mint fő irányzat nem azt vizsgálja, hogyan szerzünk ismeretet, hanem inkább fogalmilag elemzi a megismerést. Az ismeretelmélet egyik fő feladata, hogy megmondja, mikor igazolt egy hit, mikor mondhatjuk valamiről, hogy igazoltan tudjuk, hogy igaz vagy hamis.

A távollátás hátterében további szerepet játszik az életkor és a szem egyre távolabb tartani a könyvet olvasáshoz az ilyen típusú probléma. A szem és a látás elválaszthatatlan fogalmak.

Általános sémája a következő: S akkor és csak akkor tudja, hogy P igaz, ha P igaz S azt hiszi, hogy P igaz S igazoltan hiszi, hogy P Vagyis első megközelítésből P igaz volta, S hite, és az igazolás külön-külön szükséges, és együttesen elégséges feltétele a tudásnak.

Edmund Gettier szerint a fenti séma hiányos, mert a feltételek nem elégségesek annak bizonyítására, hogy S tudja, hogy P. Ugyanis megeshet, hogy P igaz volta, és az igazolás között pusztán véletlenszerű a kapcsolat, és akkor már nem tudásról beszélünk Gettier-eset.

Ezért Gettier kiegészítette a fenti sémát még egy ponttal: az igazolás és az igazság között okszerű kapcsolatnak kell lennie. Gettier rövid cikke után számos kísérlet történt egy szükséges és elégséges feltételrendszer meghatározására, a vita ma is folyik, ld. Osiris, Az analitikus ismeretelméletet mérsékelt empirizmus jellemzi, azaz az ismeret legfőbb forrásának a tapasztalatot tekinti, azonban nem zárja ki, hogy van nemcsak a tapasztalatból származó ismeret, azonban ezek köre nagyon szűk.

A fogalomalkotást kreatív, szabad tevékenységnek tekinti, a fogalmaink nem vezethetők vissza érzéki benyomásokra. Tökéletes bizonyosságot a tudás terén nem érhetünk el fallibilizmus.

Az ismeretelméleti vizsgálódások fő kérdéskörei: A tudás.