Hang artikulációs és akusztikai szempontból,
Akusztikus fonetika
A beszédhangok osztályozása[ szerkesztés ] A magánhangzók osztályozása[ szerkesztés ] A nyelv vízszintes mozgása szerint vagy elöl van, vagy hátul. Ez a magyarban a két alaphelyzet, ez szerint különböztetünk meg kétféle artikulációt: elöl és hátul képzett hangokat. Az elöl képzetteket palatálisoknakmíg a hátul képzetteket velárisoknak nevezzük.
Elöl képzett magánhangzóink: [Ø, Ø:, y, y:, ε, e:, i, i:]. Hátul képzett magánhangzóink: [a:, a, Ɔ, o, o:, u, u:].
A nyelv függőleges mozgása szerint lehet felső nyelvállásban [u, u:, y, y:, i, i:], középső nyelvállásban [o, o:, Ø, Ø:, hang artikulációs és akusztikai szempontból, alsó nyelvállásban [Ɔ, ε] és legalsó nyelvállásban [a, a:]. A leglátványosabb különbség a két szélső állásfok között van. Pontos számokkal nem határozhatóak meg ezek a képzési helyek, ráadásul a kontextus is nagy hatással van rájuk. Vagyis az, hogy milyen beszédhangok követik és előzik meg az adott magánhangzót.
Navigációs menü
Az ajakműködés szerint a magánhangzókat három alapállásba lehet beosztani. Az ajkak lehetnek széthúzottak, semlegesek vagy kerekítettek.
Ezeken belül vannak még alkategóriák a nyelvállásfoktól függően, illetve attól, hogy a szájüreg mely részében képződik. A magyarban két fő típus van, ami az ajkak nyílását illeti: vannak ajakkerekítéses, vagyis labiális [u, u:, y, y:, o, o:, Ø, Ø:, Ɔ] és ajakréses, vagyis illabiális [a, a:, i, i:, e:, ε] magánhangzók. Ami a nyelvi időtartamot illeti, a magyar magánhangzók lehetnek rövidek és hosszúak.
Ezeknek lehet jelentést megkülönböztető szerepük pl. A fizikai látás a szemhéj műtét után ettől eltérő lehet. A magyar nyelv egyetlen hangminősége sem semleges, de egyes nyelvekben találunk ilyen magánhangzót. Ennek az elnevezése svá. IPA -jele: ǝ. Ez egy középen képzett, középső nyelvállású, ajakréses magánhangzó.
Időtartamát illetően rövidebb, mint az átlag rövid magánhangzó. A magyarban egyrészt a spontán beszédben, pontatlan artikuláció következtében jönnek létre, másrészt egyes fonetikai helyzetek megkövetelik, fiziológiai kényszerként jön létre két mássalhangzó között.
Gyertyaláng táncoltatás/Pattintás - Artikulációs gyakorlatok 2. - Logopédia Szalon
A mássalhangzók osztályozása[ szerkesztés ] A magyarban nem minden mássalhangzó képzési módja egyértelmű, egyes mássalhangzók osztályozásával kapcsolatban felmerülnek a szakemberek között vitás kérdések. A jelen osztályozás a nemzetközi szakirodalmat követi.
Így öt kategóriát különíthetünk el. A zárhangoknak okkluzíva két nagy csoportja van, aszerint, hogy az orron vagy a szájon át távozik a levegő képzés közben. A nazális zárhangokat nazálisok egy másik csoportosítás szerint folyamatos zárhangoknak is nevezik.
A beszéd, mint akusztikai jelsorozat Hang artikulációs és akusztikai szempontból Laringális h A Hasonlóan a magánhangzókhoz, itt is láthatjuk, hogy minden egyes mássalhangzót az összes jellemző mentén lehet csak meghatározni. Vagyis például a ibi hang artikulációs és akusztikai szempontból egy bilabiális, zöngés zárhang. A beszédhangok akusztikai jellemzői A fentiekben tehát láthattuk, hogy az egyes beszédhangok létrehozásához a beszédképző szervek milyen hihetetlenül bonyolult vezérlése és összehangolása szükséges.
A magyar nazális mássalhangzók [m, m:, ɱ, n, n:, ɲ, ɲ:, ŋ]csak zöngések lehetnek. A másik csoport az orális zárhangokmásik elnevezésük szerint felpattanó zárhangok explozíva.
Ezek lehetnek zöngések [b, b:, d, d:, ɟ, ɟ :, g, g:] vagy zöngétlenek [p, p:, t, t:, c, c:, k, k:]. A réshangok frikatíva, spiráns képzésekor a szájüregben keletkezik egy kis rés, s a levegő ezen hang artikulációs és akusztikai szempontból távozik. Szintén lehetnek zöngések [v, v:, z, z:, ʒ, ʒ:, ʝ, ɣ, ɦ] és zöngétlenek [f, f:, s, s:, ʃ, ʃ:, ç, x, x:, h, h:].
Tartalomjegyzék
A zár-rés hangok affrikáta olyan komplex egyeshangok, amelyek a zárhangokhoz hasonlóan indulnak és a réshangokéhoz hasonló hangképzésbe mennek át.
Zöngések [dz, dz:, dʒ, dʒ:] és zöngétlenek [ts, ts:, tʃ, tʃ:] egyaránt lehetnek. A pergőhangok tremuláns számos fajtája megtalálható a világ nyelveiben, a magyar nyelvben két pergőhang van, a rövid [r]és a hosszú [r:].
A gyakorlatban perdületben valósul meg a rövid, míg 3-ban a hosszú. A közelítőhangok approximáns [j, j:, l, l:] mássalhangzók, de az akusztikumát tekintve a magánhangzók felé közelít.
A képzési hely szerint a következő kategóriákba soroljuk be a rövid magyar mássalhangzókat: Két ajakkal képzett bilabiális : [b, p, m] Ajak-fog hang labiodentális : [v, f, ɱ] Fogmederhang alveoláris : [d, t, n, z, s, l, dz, ts, r] Hátsófogmederhang posztalveoláris : [ʒ, ʃ, dʒ, tʃ] Elülsőszájpadlás-hang palatális : [ɟ, c, ɲ, j, ʝ,ç] Hátulsószájpadlás-hang veláris : [g, k, ŋ, ɣ, x] Gégehang laringális : [ɦ, h] Aszerint, hogy a hangszalagok részt vesznek e, vagy sem a képzésben, beszélhetünk zöngés és zöngétlen mássalhangzókról.
A nyelvi időtartam a magánhangzókhoz hasonlóan lehet hosszú, vagy rövid.
Artikulációs fonetika – Wikipédia
Ezek már a fentiekben fel vannak tüntetve. A jelek magyarázata[ szerkesztés ] A jelek és szimbólumok magyarázatához elegendő az IPA magyar wikipédia oldalára navigálni, ott minden hang részletes leírása megtalálható, példákkal és hangmintákkal kiegészítve.
Továbbá hasznos információkkal szolgálhat a magyar hangtan cikk.
