Szülői koncepciók különböző nézőpontokból.

szülői koncepciók különböző nézőpontokból

A roma és nem roma tanulók eredményességének különbségeiről Az eredményesség helyi értelmezési különbségei és a roma tanulók aránya Néhány, az eredményességet befolyásoló háttértényező a sok és kevés roma diákot befogadó iskolákban Összegzés Hivatkozott irodalom Török Balázs: Az iskola oktatási és társadalmi pozíciója változását befolyásoló tényezők Bevezetés Centrum-periféria viszonyrendszer Az intézmények oktatási és társadalmi pozícióját befolyásoló környezeti hatások Az intézmény oktatáspolitikai környezete Fenntartói környezet Intézményi környezet Az intézmény helyi társadalmi környezete Az intézmény belső folyamatai A tanuló-összetétel változása és következményei Képességszint szerinti differenciálás csoportképzés Összegzés Hivatkozott irodalom Függelék 9 10 BEVEZETÉS Az oktatáseredményességi kutatások immár fél évszázados története számos eredményre rávilágított az oktatási rendszerek működése és a különböző hatásmechanizmusok kapcsán.

Ha abból indulunk ki, hogy éppen 50 éve született meg az a kutatási jelentés 1, amelyik a különböző társadalmi csoportokhoz tartozó fiatalok iskolázási esélyeit és az eltérő eredmények mögött fellelhető hatásokat vizsgálta az Egyesült Államokban, s arra a következtetésre jutott, hogy a tanulók egyéni képességeit és családi hátterüket is figyelembe véve az iskolák csak kisebb mértékben felelősek a tanulók eltérő eredményeiért, azóta viszont számtalan kutatás jutott arra a konklúzióra, hogy az iskolának a kezdetekben gondoltnál jóval nagyobb hatása van a tanulói teljesítményekre, akkor látható, hogy az eredményességkutatások hatalmasat léptek előre.

A kezdeti vizsgálatok óta mind a mérési, mind a statisztikai módszerekben óriási volt a fejlődés. Olyan szülői koncepciók különböző nézőpontokból elméleti modellek, mérési és számítási módszerek jelentek meg, és állnak manapság a kutatók rendelkezésére, amelyek egyre kifinomultabban képesek megragadni és mérni az eredményességet, a hozzáadott értéket, a különbségeket és a hatásokat mind tanulói, mind iskolai szinten, a kontextust is figyelembe véve.

Hozzájárulnak az összetettebb képalkotáshoz a kvalitatív kutatási módszerek is, melyek újra reneszánszukat élik e területen, kiegészítve a döntően átfogó trendek feltárását szolgáló, nagy adatbázisokra épülő diagnózisokat.

szülői koncepciók különböző nézőpontokból szem képzési könyv

Az eredményességkutatások nagyon fontos megállapítása ami már szintén a kezdetektől világos volt sok kutató számára, hogy a jól működő oktatási rendszer és iskolái éppen a hátrányos helyzetű vagy a kisebbségi tanulók eredményeihez járulhatnak hozzá leginkább, illetve döntően ők kerülnek kedvezőtlen helyzetbe, amenynyiben alacsony színvonalú oktatásban részesülnek.

Evidenciának tűnik tehát, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek sokkal érzékenyebbek az oktatási hatásokra, számukra a jó minőségű iskola előtti, illetve iskolai nevelés eredményesebb beavatkozás lehet, mégpedig hosszan tartó hatásokkal 2.

A kutatások arra is rámutattak, hogy a korai iskolázási hatások erőteljesen befolyásolják a későbbi teljesítményeket is. Egy Angliában végzett kutatás szerint a hétéves korban mért képességmutatók jól előrejelezték a 16 éves kori vizsgaeredményeket 3, ami összefüggésben lehet azzal is, hogy az szülői koncepciók különböző nézőpontokból 1 Coleman et al : Equality of Educational Opportunity. Report No. Bosker, R. School Effectiveness and School Improvement, No 11 Hátrányos helyzet és iskolai eredményesség oktatás valamilyen módon hatással van a tanulók önmagukba vetett hitére, a tanuláshoz fűződő viszonyuk jellegére.

Mit tehet az iskola, hogyan segítheti a hátrányos helyzetű tanulók képességei jobb kibontakoztatását, esélyeik növelését, hátrányaik csökkentését? Mely területeken képes minderre?

szülői koncepciók különböző nézőpontokból életkori látási normák

Ezen kérdésekre is számos kutatás kereste a választ. Az egyik ilyen Kanada tucatnyi kedvezőtlen tanulói háttérrel jellemezhető iskolájában vizsgálódott, s azt találta, hogy a világos elvárások és a támogató szolgáltatások erőteljesen motiválták a diákokat.

  • Rövidlátás, hogyan lehet javítani a látást
  • Szülői koncepciók különböző nézőpontokból, Myopia mínusz 9
  • Látássérülés átmeneti
  • Iskola—szülő konfliktus kezelése külső segítséggel Szakképzésről Szülőknek - Magyarországi Szülők Országos Egyesületének szakképzési honlapja Iskola—szülő konfliktus kezelése külső segítséggel Pedagógiai Folyóiratok Szülői koncepciók különböző nézőpontokból Szükséges-e a PISA vizsgálatban való magyar részvétel?
  • Megszabadulni a myopiától szemüveg nélkül

Hozzájárult a sikerhez a tiszteletteljes, biztonságos légkör, az őszinte, meleg kapcsolatok megléte. Hasonló következtetésre jutottak azok, akik 18 walesi általános iskolát tanulmányoztak közelebbről.

Valamennyi hátrányos helyzetű térségekben működő iskola volt, s a sikert befolyásoló tényezők között a határozott iskolavezetés, továbbá a tanulási eredményt és a morális célokat egyaránt középpontba állító szemlélet, e kettő összhangja mutatkozott a legnagyobb erősségként.

Galéria A kezdetek ben a Miskolc Városi Sportiskola és a Magyar Olimpiai Bizottság sportiskolai programja Miskolc város támogatásával kezdeményezte, hogy iskolánk, mely akkor még a Hunyadi Mátyás Általános Iskola nevet viselte, indítson köznevelési típusú sportiskolai osztályokat. Az iskola vezetése és teljes tantestülete megtiszteltetésnek tartotta a felkérést, és támogatta a programot. A következő tanévben már a nagy érdeklődésre való tekintettel két sportosztályt indítottunk.

Mindez egy olyan sajátos gondolkodásmódot jelent ezekben az intézményekben, ami egyidejűleg magában foglalja a problémamegoldó attitűdöt, a magas szintű elvárásokat és a melegséggel teli, gondoskodó légkört. Kutatások szerint fontos továbbá a kollektív hit abban, hogy látványt helyreállító torna gyerek sikeres lehet, illetve az a vezetői szemlélet, amelyre nemcsak az iskolában dolgozókkal szembeni magas szintű elvárások jellemzőek, hanem különös hangsúlyt kapnak az intézményen belüli együttműködések is.

A közelmúltban a TÁMOP projekt keretében számos olyan kutatás valósult meg, amelyek e témaköröket járták körül, különféle nézőpontokból. Kötetünkben építünk ezek eredményeire, nem csupán azzal, hogy a tanulmányokhoz esetenként használjuk azokat az adatbázisokat, amelyek a vizsgálatok során születtek, hanem oly módon is, hogy a közel három év alatt létrejött eredmények alapján fogalmaztuk meg azt a kutatási tervet, amely a hátrányos helyzetű tanulók általános iskolai oktatásának vizsgálatát helyezte a középpontba.

A korábbi eredmények ugyanis azt mutatták, hogy az általános iskolai életút jellegzetességeinek és az általános iskolai oktatás minőségének fontos hatása van a későbbi tanulói eredményekre, legyenek azok tanulási eredmények vagy tanulási attitűdökben, összetettebb kompetenciákban, készségekben megnyilvánulók. Az a fajta differenciálódás, szelekció, ami az oktatási rendszer későbbi pontjain megfigyelhető, szintén összefüggésben van a megelőző iskolai sikerekkel, kudarcokkal.

szülői koncepciók különböző nézőpontokból rossz látás glaukóma műtét után

Bakkum, L. Profesorado, No 12 Bevezetés A hátrányos helyzetű tanulókat nagy arányban oktató iskolák sok tekintetben sajátos helyzetben vannak, hiszen a hagyományosan elvárt oktatási-nevelési feladat mellett szerepkörük kibővült: olyan társadalmi hátrányokat, deficiteket is kezelniük kell, amelyek nem az oktatási rendszerben gyökereznek.

Vannak iskolák, amelyek sikeresebben helyt tudnak állni e téren, míg mások úgy tűnik, kevésbé, első pillantásra legalábbis könnyen juthat erre a következtetésre az, aki csupán a számszerűsíthető, mért eredményeket nézi.

A kutatás megtervezésekor szülői koncepciók különböző nézőpontokból is az adatokból indultunk ki, olyan általános iskolákat kerestünk, amelyek hasonló társadalmi-gazdasági környezetben működnek, tanulói összetételüket tekintve is hasonló paraméterekkel jellemezhetők, mégis eltérő eredményeket produkáltak a kompetenciaméréseken.

Az eltérő eredmények alatt jelen esetben nem az abszolút mérési eredményeket bár nyilvánvalóan azok is különbözőekhanem a hozzáadott értéket, azaz a tanulói összetétellel korrigált mérési eredményeket értettük, több év átlagában. Arra voltunk kíváncsiak, mi okozza azt, hogy hasonló feltételek közepette működő iskolák közül egyesek képesek többet kihozni a gyerekekből legalábbis a kompetenciamérésen mért területekenmíg mások kevesebbet.

A őszén megvalósult terepmunka során izgalmas élményekben volt részünk, helyenként váratlan ősz és látomás, meglátásaink azonban többnyire egybecsengenek a korábban bemutatott, a szakirodalom alapján körvonalazódó eredményekkel.

Hat, állami fenntartású iskolát kerestünk fel a kutatás során Észak-Magyarország két megyéjében 5, mindenhol két-két napot töltött el kettő kutató. A terepmunka során beszélgettünk az intézményvezetővel, pedagógusokkal alsó és felső tagozaton egyaránttanulói csoportokkal jobb és rosszabb eredményűekkela tankerület vezetőjével vagy más illetékesével, továbbá a legtöbb esetben szülőkkel vagy más helyi szereplőkkel önkormányzat, segítő szakember, Tanoda munkatársai stb.

Megfigyeléseinket óralátogatásokkal is kiegészítettük. Kutatásunk célja az volt, hogy részleteiben is megvizsgáljunk néhány olyan tényezőt, amelyre csak a helyszíni látogatás adhat módot, ami az adatokból kevésbé olvasható ki, ugyanakkor a téma szempontjából fontosnak gondoltuk azokat. Természetesen több hipotézisünk is volt, részben a szakirodalom alapján, részben a korábbi kutatási eredmények nyomán, s ha ezek mindegyikét nem is sikerült ugyanolyan alapossággal körüljárni, jó néhány olyan tényezőt beazonosítottunk, amelyek a vizsgált körülmények között erőteljesen hatnak a hátrányos helyzetű tanulókat nagy arányban oktató iskolák eredményességére, illetve mutatják sikerességüket vagy éppen nehézségeiket, gátjaikat.

Valamennyi iskoláról külön esettanulmány készült, ami részletesen bemutatta az intézmény társadalmigazdasági környezetét szülői koncepciók különböző nézőpontokból, mint az iskola belső működését, az intézményvezetés 5 A felkeresett iskolák rövid bemutató leírását a Függelék tartalmazza. Fontos azonban kiemelnünk, hogy bár romák által nagy arányban lakott térségekből választottuk ki intézményeinket törekedtünk arra, hogy olyan iskolák kerüljenek a mintába, amelyek még kevésbé indultak el a szegregálódás útján.

szülői koncepciók különböző nézőpontokból hogyan lehet javítani a rövidlátást műtét nélkül

Úgy véltük ugyanis, hogy azokban az iskolákban egészen más jellegű problémák adódnak, amelyek egy külön, kifejezetten erre koncentráló kutatást indokolnak.

Ennek ellenére éppen e edzésmódszer és a látás helyreállítása mentén iskoláink nagyon is eltérőnek bizonyultak, ami jelzi az adatok 6 pontatlanságát éppúgy, mint azt, hogy a szegregálódási folyamatok viszonylag rövid idő alatt nagy vehemenciával jelentkezhetnek. Kötetünkben a legfontosabb horizontális, tematikus elemeket mutatjuk be egy-egy tanulmányban, kiegészítve a kvalitatív kutatás eredményeit országos adatbázisok, mérési eredmények vagy a már említett korábbi OFI-kutatások eredményeivel.

Szülői koncepciók különböző nézőpontokból

Három tanulmány Széll Krisztián, Fehérvári Anikó és Szemerszki Marianna írásai túlnyomórészt kvantitatív kutatási eszközökkel él, s az Országos kompetenciamérés adatai alapján, illetve azok más adatbázisokkal való összekapcsolása révén ad betekintést az általános iskolai eredményesség különböző dimenzióiba, továbbá az azokat befolyásoló tényezők szülői koncepciók különböző nézőpontokból.

A kötet többi tanulmányában a kvalitatív elemek vannak túlsúlyban, illetve helyenként egy-egy íráson belül is felvillan mindkét kutatási módszer, ennek eredményeként az országos vagy nagyobb mintán készült adatfelvételek szintjén általánosítható tanulságokat a kvalitatív vizsgálat tapasztalatai mélységében vagy részleteiben gazdagítják.

szülői koncepciók különböző nézőpontokból gyakorlatok a rövidlátás helyrehozására

Imre Anna tanulmánya ez utóbbi körbe illeszkedik, a szerző a tanórán kívüli tanulási lehetőségek és az eredményesség összefüggéseit vizsgálja a diákok és a pedagógusok nézőpontjából egyaránt. Vannak olyan tanulmányok is, amelyek kizárólag a hat iskolában végzett kutatás alapján készültek, ezekben az esetekben a hazai vagy a nemzetközi szakirodalom eredményei segítenek alátámasztani a következtetéseket.

Sági Matild az eredményességre ható tényezők közül az intézményvezetés és a pedagógusok kilátás különböző szögekből jelentőségét vizsgálja, míg Kállai Gabriella a pedagógusok munkáját támogató szakmai segítők kapcsán hívja fel a figyelmet a szülői koncepciók különböző nézőpontokból helyzetű tanulókat nagy arányban fogadó iskolák igényeire, lehetőségeire.

Imre Nóra az iskola-szülő kapcsolatrendszer fontosságát emeli ki, elméleti szinten bemutatva a szülői bevonódottság angolszász modelljét, s az ettől némileg eltérő hazai gyakorlatot. Mártonfi György írása szorosan kapcsolódik az előzőekhez, de egy új dimenziót hoz be az elemzésbe, s szülői koncepciók különböző nézőpontokból roma tanulók eltérő arányát is figyelembe véve szülői koncepciók különböző nézőpontokból bepillantást a vizsgált hat iskolát jellemző eredményességi megközelítések- 6 A roma arány tekintetében az Országos kompetenciamérés telephelyi kérdőívének négyéves becslése alapján tájékozódtunk.

A kötetet Török Balázs tanulmánya zárja, ami az iskola és az iskolát körülvevő rövidlátás 1-ben környezet modelljének leírásra vállalkozik, kifejezetten az ebben a régióban tapasztaltak mentén. Miután a hat iskolában és környezetében megfigyelhető változások, hangsúlyáthelyeződések bemutatására szülői koncepciók különböző nézőpontokból, célja nem egy általános modell leírása, hanem azon társadalmi és intézményi környezet érzékeltetésére törekszik, amely ebben a speciális térségben és ebben a speciális közegben az iskolák belső működésére jelentős hatást gyakorol.

Tisztában vagyunk azzal, hogy az általunk vizsgált intézményekben nyert tapasztalatok bár az általános iskolák egy sajátos szegmenséről megközelítőleg jó képet adnak országos szinten nem általánosíthatóak. A közoktatás helyi szinten sem izoláltan, hanem környezetébe ágyazottan működik, ami az általunk vizsgált intézmények esetében ugyan többé-kevésbé hasonló, ám az országos helyzetképet nem reprezentálja.

A kezdetet Coleman azon vizsgálatához kötik, melynek célja az iskolai hatás kimutatása volt a tanulói teljesítményekre. Azóta számos elmélet született, illetve kutatás zajlott egyrészt arról, mi is az eredményesség, másrészt arról, milyen jellemzőkben ragadhatók meg az iskolai hatások. Az eredményességet egy egészen tág megközelítésű koncepció azzal azonosítja, ha egy iskola eléri az általa kitűzött célokat melyek többfélék lehetnek, vagyis egy iskola számtalan területen lehet eredményes Madaus Airasian Kellaghan,tovább menve, a nevelési és oktatási célokon túl egyéb társadalmi és gazdasági elvárások is felmerülhetnek az eredményesség kérdéskörében Townsend, Az iskolai hatásokat egyre változatosabb vizsgálatok igyekeztek feltárni, ezek közös jellemzője, hogy minél cizelláltabb, a részleteket is megragadó elemzésre törekedtek.

A kutatások korábban külön kezelték a tanulói és a tanári eredményességet, az elmúlt évtizedben azonban meghatározó tendenciává vált ezek összekapcsolása, amint az is, hogy egyszerre folynak vizsgálatok a kognitív és nem kognitív területekre vonatkozóan Creemers Kyriakides Sammons, ; Maeyers et al.

Azt, hogy az utóbbi kettő közül mit vizsgálunk, Maeyers szerint azon múlik, mit tartunk az oktatás céljának, az iskola társadalmi feladatának. Az említett ötven év elméleti megfontolásai és vizsgálatai tapasztalatai felvetették a korszakolás igényét, döntően a kutatási célok, az eredményességi fókuszok, modellek alapján Reynolds et al. Az első korszakot Coleman és követőik például Jenks, Bernstein fémjelzik, a másodikat, a as évek időszakát a módszertani sokszínűség, a kimunkáltság szemész nyilatkozata, a es évek kutatásai a különböző hatások feltárásáról szóltak, míg a es évek végétől, szülői koncepciók különböző nézőpontokból periódusként, a kutatások nemzetköziesedése, illetve az eredményességi kutatások összekapcsolódása az iskolafejlesztéssel figyelhető meg Reynolds et al.

Mindez azt is eredményezi, hogy a modellek és leírások egyre komplexebbé válnak, a korábbi különálló kutatási témák, kutatócsoportok, diszciplínák szociológia, pszichológia, vezetéstudomány stb. Ez a kiterjedés érzékelhető a kutatás tárgyában is. A korábbi időszakokban csak az iskola, a közoktatás eredményessége állt a középpontban, manapság azonban már az oktatási expanzió hatására a kisgyermekkori nevelés, valamint a felsőoktatás is vizsgálat tárgyává vált.

E korszak további jellemzője a dinamikus perspektíva, a mikro tanuló, tanármezo iskola és makro rendszer szintek együttes kezelése.

A rendszerező kutatások közül kettőt emelünk ki, melyek majdnem egy időben születtek. Teddlie és Reynolds húsz év kutatási tapasztalata, eredményei alapján kilenc tényezőt határoztak meg, melyek az iskolai eredményességet befolyásolják. Ezek a következők: hatékony vezetés, hatékony tanítás, a tanulás támogatása, pozitív iskolai kultúra, megfelelően magas elvárások mindenki tanuló, tanár számára, a tanulói jogok és a felelősség hangsúlyozása, a különböző szintek iskola, osztálytermi, tanulói folyamatos monitorozása, az iskola dolgozóinak iskolai szintű szakmai fejlesztése, a szülők bevonása.

Egy holland elemzés is igyekezett minél szélesebb kutatási merítési bázist áttekinteni, így amerikai, nemzetközi OECD- IEA-mérések és holland vizsgálati eredmények felhasználásával készült az iskolai eredményesség dimenzióinak feltárása.

Scheerens és munkatársai az alábbiakat határozták meg a legfontosabb eredményességi tényezőkként: teljesítményorientáció, magas elvárások tanulói és tanári szintre vonatkozóan istanulásközpontú vezetés, tantestületen belüli konszenzus és kohézió tanári együttműködésekaz oktatási tartalom minősége, lehetőség a tanulásra módszerek, tankönyvek, extrakurrikuláris foglalkozások, motivációiskolai klíma, intézményi értékelési potenciál, 16 18 Fehérvári Anikó: Iskolai eredményesség és hátrányos helyzet a szülők bevonása nyitott iskolatantermi klíma, a tanulási idő hatékony kihasználása, strukturált tanítás: differenciálás, megerősítés és visszajelzés.

A szintetizáló jellegű kutatásokat olyan metaanalízisek gazdagítják, amelyek nem pusztán az eddigi tudásokat, vizsgálatokat rendszerezik, hanem az egyes tényezők hatásainak nagyságát is feltárják.

A metaanalízis tehát kettős célt szolgál: egyrészt a felhalmozódott ivás után a látás rosszabb konstruálja újra, másrészt új kutatási kérdések megfogalmazását teszi lehetővé.

Scheerens és munkatársai metaanalízise arra keresett választ: vajon melyik hatás a legerősebb az iskolai eredményességben a függő változó a tanulói teljesítmény. Az iskolai eredményességgel foglalkozó, és között készült tanulmányt dolgoztak fel, és számszerűsítették a hatások mértékét Fischer s Z coefficients.

Iskola–szülő konfliktus kezelése külső segítséggel

A legerősebbnek a tananyaggal összefüggő tényezők, a tananyag minősége és a tanítási idő bizonyultak. Ezt követte az iskolai klíma és a teljesítményorientáció, valamint a szülők bevonása.

A tizenhárom bevont változó 2 közül legkevésbé a differenciálás, a tanári együttműködések szülői koncepciók különböző nézőpontokból az iskolavezetés mutatott kapcsolatot az eredményességgel. Megjegyzendő azonban, hogy a kutatók az USA-ra és Hollandiára vonatkozóan külön is kiszámolták a hatásokat, amelyek nemzeti sajátosságokat mutattak. Így például az Egyesült Államokban a differenciálás és a tanári együttműködés nagyobb hatással van az eredményességre, mint Hollandiában, ahol viszont a teljesítményorientáció a hangsúlyosabb.

Szintén fontos kutatási eredmény, hogy a tanuló családi hátterének figyelembevételével csökkent az egyes tényezők befolyásának mértéke. Scheerens mellett Hattie ;valamint Creemers és Kyriakides 3 szintén végzett metaanalízist az iskolai eredményesség témakörében. Mindkét elemzés hasonló eredményre vezetett, de a hatás mutatója különböző mértékű volt. Creemers és kutatótársai a metaanalízissel foglalkozó módszertani írásukban megjegyzik, hogy ezek az analízisek eltérő konklúziókhoz is vezethetnek.

Így bár az előbb említett három vizsgálat egyikében sem tulajdonítottak jelentős mértékű hatást az iskolavezetésnek, mégis vannak olyan elemzések, amelyek ezt mutatták ki Robinson Lloyd Rowe, Az eredményességvizsgálatok egy vonulata az oktatási egyenlőtlenségek és a méltányosság befolyásoló szerepével foglalkozik.

Benito és társai tizenhat ország összehasonlító vizsgálata alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az iskolai szegregáció felszámolása pozitívan hat az egyenlőtlenségek csökkentésére, ugyanakkor az eredményességre gyakorolt hatása nem egyértelmű, országonként változó. Tanulmányunkban egy hazai kutatás kapcsán kíséreljük meg feltárni az iskolai eredményesség dimenzióit a hátrányos helyzetű diákokat oktató iskolákban.

Szakképzésről Szülőknek - Magyarországi Szülők Országos Egyesületének szakképzési honlapja

Azért fontos ez utóbbi tényező hangsúlyozása, mert Magyarországon különösen erős a családi háttér és a tanulói teljesítmény közötti kapcsolat Andor Liskó, ; Balázsi et al. A hazai vizsgálatok között olyanok is akadnak, amelyek az iskolai hatásokat komplexebb módon igyekeznek feltárni, rámutatva arra is, hogy az alacsonyabb társadalmi, gazdasági státuszú szülők gyermekeinek is ugyanolyan hozzáférési esélyeket tud biztosítani az iskola, mint jobb környezetből érkező társaiknak, valamint eredményességük is kedvezően változik.

Pusztai kutatásaiban a felekezeti iskolák hátránykompenzációs tevékenységére hívja fel a figyelmet, kifejtve, hogy a felekezeti gimnáziumok alacsony társadalmi státuszú tanulói nagyobb arányban tanulnak tovább a felsőoktatásban, mint nem felekezeti iskolákba járó társaik, melynek magyarázatát abban látja, hogy az ez utóbbiban tanuló alacsonyabb státuszú diákok társadalmi tőkéje gazdagabb és nagyobb erőforrást jelent, mint nem felekezeti társaiké.

Kézdi és Surányi hatásvizsgálati módszerek kontrollcsoport alkalmazásával bizonyította egy új program Integrált pedagógiai rendszer bevezetése kapcsán, hogy az integrált oktatás növeli a tanulói eredményességet a hátrányos helyzetű és a roma tanulók esetében is.

Gary Douglas on How to Access Consciousness with Choice, Experience to Access Deep Inner-Knowing

Az integrált oktatást alkalmazó iskolák körében tanulóközpontú pedagógiai kultúra érvényesült, és hangsúlyosabbá vált a kooperatív tanulásszervezés is. A tanulók tanulmányi fejlődése minden csoportban hátrányos helyzetűek és roma tanulók pozitív elmozdulást mutatott.

A kutatók azt is kiemelték, hogy a tanulók önértékelése is kedvezőbbé vált, erősödött a megküzdési készségük.

  1. Szervátültetés orvosi szempontból
  2. Он сформулировал в уме сигнал разрешения, и стена, на которой он только что рисовал, вновь растворилась.

Varga Aranka szintén az Integrált pedagógiai rendszert alkalmazó iskolák körét vizsgálta egy komplex modell Inclusive Excellence segítségével, megállapítva, szülői koncepciók különböző nézőpontokból az inkluzív környezet fejlettsége és a tanulói eredményesség között közvetlen ok-okozati kapcsolat mutatható ki. Széll kutatása a pedagógiai hozzáadott érték alkalmazásával azokat az iskolai tényezőket igyekszik feltárni az Országos kompetenciamérés eredményei és háttérkérdőívei alapján, amelyek a jól és kevésbé jól teljesítő iskolákat megkülönböztetik.

Arra a következtetésre jutott, hogy a hasonló tanulói háttérrel rendelkező iskolák körében a kedvezőbb intézményi légkör sikeresebb tanuló teljesítményt eredményez.

A kutatásról Az írás alapvetően egy panelvizsgálat empirikus adataira alapoz, melynek első fázisaira és között került sor, Pedagógus-továbbképzések az integrációs programokban címmel 4.

A pályázó intézmények összesen három csoportból kerültek ki 5, mindegyik fő célja a hátrányos helyzetű és roma tanulók integrált oktatásának megvalósítása, illetve az ilyen tanulókat oktató intézmények fejlesztése volt. A kutatás eredményeit több írás foglalta össze Liskó, ; Liskó Fehérvári, A vizsgálat újabb fázisára tavaszán került sor, ugyanazon a mintán, kibővített kutatási eszközökkel, módszerekkel, melynek eredményei szintén nyilvánosak, nyomtatott és elektronikus változatban is Fehérvári Tomasz, Jelen tanulmány a es vizsgálat iskolai szintű adatbázisát köti össze az Országos kompetenciamérés ugyancsak évi, 8.

Az adatintegráció nyomán lehetővé válik a hátrányos helyzetű és roma tanulókat oktató iskolákban a matematika és szövegértési eredmények alapján a pedagógiai hozzáadott érték számítása. Vizsgálódásunk fő célja annak feltárása, hogy a pedagógiai hozzáadott érték mely iskolai jellemzőkkel függ össze, mitől eredményesebb az egyik intézmény, mint a másik. Fontos hangsúlyoznunk, hogy eredményesség alatt nem pusztán a tanulói teljesítményt, hanem az iskolai hozzáadott értékét értjük, ami a tanuló korábbi teszteredményének és az iskola tanulói összetételének eredményeivel korrigált mutató.

szülői koncepciók különböző nézőpontokból látásvizsgálati értékek

A két mért kompetenciaterületet matematika, szövegértés külön kezeljük, mivel időnként más-más összefüggést mutatnak az egyes tényezők alapján. Az iskolai ismérvek között számba vesszük a tantestület jellemzőit, az iskola részvételét egyes fejlesztési programokban, az intézmény külső kapcsolatrendszerét, valamint az iskolavezető vélekedését arról, mely területekre nem jut elegendő forrás az intézményében.

HEFOP Egyiskolás települések, többségében halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat oktató iskoláinak fejlesztése 38 iskola. Ez érvényes az általunk vizsgált iskolákra is: az országos átlagnál jóval magasabb a hiányzó tanárok száma, ezért több esetben komoly problémát okoz egy-egy tantárgy tanítása, amit sokszor nem szakos pedagógusokra bíznak.

A matematika és a szövegértés pedagógiai hozzáadott értéke PHÉ nem mutat különbséget a pedagógusok szakmai végzettsége alapján az egyetemi diplomával rendelkezők arányát vizsgál- 20 22 Fehérvári Anikó: Iskolai eredményesség és hátrányos helyzet tukugyanakkor a hiányzó tanerő, a szakos ellátottság és a segítő személyzet pedagógiai asszisztens foglalkoztatása szignifikáns eltérést mutat mind a szövegértés, mind a matematika hozzáadott értékében.

Az is érzékelhető, hogy döntően a nem megfelelő szakos ellátottság tereli negatív tartományba a hozzáadott értéket. Kimutatható a két mért terület eltérő viselkedése is, míg a matematikának inkább a pozitív oldalon van hozadéka, addig a szövegértés főként a negatív oldalon hat lásd thai teák a látáshoz.

Lehet, hogy érdekel