Motiváció a szerzők különböző nézőpontjából

motiváció a szerzők különböző nézőpontjából

Fontosabb a pénznél az önállóság.

motiváció a szerzők különböző nézőpontjából

Ez a Motiváció! Szikra magazinblog A szervezeti magatartás alapjai Digitális Tankönyvtár Ismeretek? Pedagógiai Folyóiratok Ismeretek? Az egyensúlyvesztéstől az új egyensúlyig — egy könyv az útkeresésről és a megküzdésről Motiváció a szerzők különböző nézőpontjából Itt jegyezzük meg, hogy az előző fejezetben bemutatott X és Y elméleteknek — mint arra maga McGregor is rámutatott — világos motivációelméleti mi a látás plusz vannak: az X emberkép tulajdonképpen az alacsonyabb rendű szükségleteket, míg az Könyv látásélessége elmélet a magasabb rendű szükségleteket feltételezi a munkavállalónál, a többi hiedelem már erre épül.

motiváció a szerzők különböző nézőpontjából

A fenti kritikai észrevételek ellenére Maslow elméletének jelentősége nehezen vitatható, igen nagy hatással volt a motivációelmélet irodalmára és a gyakorlatra. Különösen vezetői körökben vált kifejezetten népszerűvé magyarázó ereje és tiszta, egyszerű és áttekinthető logikája miatt.

Motiváció! Minden reggel ezzel kelj !

Pedagógiai Folyóiratok Alapvető felismerése az, hogy az egyének, mielőtt magasabb rendű szükségleteik kielégítésére törekednének, először alapvető szükségleteiket elégítik ki. Maslow elméletét több későbbi elmélet is tovább fejlesztette, árnyalta.

Herzberg azt tapasztalta, hogy lényeges motiváció a szerzők különböző nézőpontjából van azok között a tényezők között, amelyek megelégedettséget okoznak és azok között, amelyek a munkával való elégedetlenségért felelősek. Vegyük észre, hogy ezek lényegében nem mások, mint a benső motivációs tényezők, amelyek jól kapcsolhatók a magasabb rendű szükségletekhez.

Ezekkel a tényezőkkel magyarázhatjuk a munkával való megelégedettséget, míg kielégítetlenségük esetén ez a megelégedettség hiányzik. Szikra magazinblog Megint csak vegyük észre, hogy ezek a tényezők pedig a fentebb külsőlegesnek nevezett motivációs tényezőknek, illetve másfelől alacsonyabb rendű szükségleteknek feleltethetők meg. A vizsgálatban részt vevő vezetők ezen tényezők hiányával magyarázták leginkább a munkával való elégedetlenségüket, ellenben meglétük csak ezt az elégedetlenséget szüntette meg, de elégedettséghez nem vezetett.

Herzberg elméletének igen fontos gyakorlati következményei vannak.

Itt jegyezzük meg, hogy az előző fejezetben bemutatott X és Y elméleteknek — mint arra maga McGregor is rámutatott — világos motivációelméleti alapjai vannak: az X emberkép tulajdonképpen az alacsonyabb rendű szükségleteket, míg az Y elmélet a magasabb rendű szükségleteket feltételezi a munkavállalónál, a többi hiedelem már erre épül. A fenti kritikai észrevételek ellenére Maslow elméletének jelentősége nehezen vitatható, igen nagy hatással volt a motivációelmélet irodalmára és a gyakorlatra.

Eredményei cáfolják azt a korábbi felfogást, hogy a szükségletek valamennyi szintje képes motivációt kiváltani. Ez a Motiváció 3. A megelőző felfogás szerint valamennyi szükségletszint képes megelégedettséget kiváltani, nem teljesülésük ellenben elégedetlenséghez vezet.

A higiéniás tényezőkhöz kapcsolható ösztönzőkkel — amelyeket Herzberg rugdosásnak[ ] nevez — ugyanis nem lehet érdemi motivációt elérni. Ha tehát a vezetők el akarják tüntetni a higiéniás elégedetlenséget, azzal csak egyfajta munkabékét tudnak biztosítani, de motivált munkatársakat nem.

Ez a gondolat felvet egy igen lényeges további kérdést, nevezetesen hogy lehet-e pénzzel motiválni? Herzberg szerint motivációs szempontból nincs érdemi különbség a negatív rugdosások ellenőrzés, szervezeti szabályok és a pozitív rugdosás kiterjesztett látásképzés, anyagi ösztönzés között.

Az anyagi ösztönzők felkínálásával csupán a pénzt felkínáló kerül motivált állapotba, ő szeretne bizonyos magatartást kiváltani, bizonyos eredményt elérni. A másik csak a pénz elnyerésére törekszik, s csupán ezért teszi meg azt, amit elvárnak tőle.

De összehasonlíthatatlanul rosszabb, ha elcsábítanak, mint ha megerőszakolnak — az utóbbi egy szerencsétlen eset, míg az előbbi azt jelenti, hogy az ember maga is partner volt a saját megesésében. Ezért olyan népszerű a pozitív KITA: …nem kell hogy a vállalat rugdosson téged, mert te rugdosod önmagadat. Érdemes tehát összevetni a maslow-i és a herzbergi megközelítést, hiszen a fenti kérdésre merőben eltérő választ adnak: előbbi szerint a szükséglethierarchia alsó szintjeihez is motiváció a szerzők különböző nézőpontjából motiváció, utóbbi szerint nem.

Meggyőződésünk szerint a kettejük közötti ellentmondás korántsem olyan kibékíthetetlen, mint az első pillantásra látszik. Míg ugyanis Maslow a es évek amerikai átlagemberét szem előtt tartva állította fel tételeit, addig Herzberg a as évek amerikai jóléti társadalmából vette mintáját.

A kettő között lényeges különbség, hogy Herzberg válaszadóinak fiziológiai, biztonsági szükségletei nagy valószínűséggel kielégítettek, és feltehetően társas szükségleteik egy jó része is. Így motiváció a szerzők különböző nézőpontjából meglepő, hogy az alacsonyabb szinteken lévő szükségletekről azt derítette ki a vizsgálat, hogy azok nem motiválnak. A szervezeti magatartás alapjai Digitális Tankönyvtár Ez azonban nincs ellentmondásban Maslow tételével sem: a kielégített szükségletek nem motiválnak.

motiváció a szerzők különböző nézőpontjából

Eddig arról esett szó, mivel nem tudunk motivációt elérni. Tegyük fel most azt a kérdést is, mi az, amivel a vezető motiválhatja munkatársait?

Herzberg ennek lehetőségét a munkakör vertikális terhelésének növelésében keresi. Ennek elveit és az ebből eredő motivátorokat a 3. Az általa alkalmazott kutatás-módszertan ugyanakkor csak a megelégedettséget mérte, a termelékenységet nem. Ahhoz, hogy kutatási eredményét relevánsnak tekintsük, el kell fogadnunk a fenti feltételezést. A felsorolt kritikai észrevételek ellenére Herzberg elméletét is mérföldkőnek tekinthetjük a motivációelméletek vonulatában, és gyakorlati hatása, elterjedtsége és népszerűsége a gyakorló vezetők körében kétségbevonhatatlan.

Jelentősége az, hogy rámutatott: néhány olyan vezetők által fontosnak tekintett tényező, amellyel kényelmesebbé, kellemesebbé tehetők a munkafeltételek, de valójában motivációt nem lehet elérni velük.

Ezek a következők: 1.

motiváció a szerzők különböző nézőpontjából

Létezés existence : az alapvető anyagi fiziológiai szükségletek és a fizikai fenyegetettségtől való védettség. Az egyensúlyvesztéstől az új egyensúlyig — egy könyv az útkeresésről és a megküzdésről Kapcsolat relatedness : a társas kapcsolatok iránti szükséglet, az a vágyunk, hogy személyes kapcsolatokat és társadalmi státuszt alakítsunk ki és tartsunk fenn: mások elfogadjanak, elismerjenek és méltányoljanak bennünket.

Fejlődés growth : a személyes fejlődés, a lehetőségeink kiaknázásának igénye — lényegében a maslow-i elismertség benső tényezői és önmegvalósítás kategóriája. Motiváció a szerzők különböző nézőpontjából elméletének másik újdonsága az volt, hogy fenntartva ugyan a szükségletek hierarchikus egymásra épülését, de lazított a maslow-i kielégülés-következő szintre lépés elv merevségén.

Alderfer modellje egyszerűbb, áttekinthetőbb szerkezetbe rendezte Maslow elméletét, és az empirikus vizsgálatok is jobban alátámasztották érvényességét.

Akinek erősek a kapcsolatmotívumai, azok barátkoznak, kapcsolataikban kölcsönös megértésre és inkább az együttműködésre, semmint a konfrontációra törekszenek. Figyelmüket társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására fordítják. Dudás Dóra Sok motiváció a szerzők különböző nézőpontjából eszünkbe juthat a szó hallatán — vezeti fel fejezetét Prof.

A teljesítmény motiváltakat valójában nem a sikerért járó jutalom, látási prizma maga siker, a korábbinál jobb eredmény, nagyobb hatékonyság vágya hajtja.

Motiváció a szerzők különböző nézőpontjából

Figyelmüket magas teljesítmény szint elérésére és fenntartására fordítják. Jellegzetesen motiváció a szerzők különböző nézőpontjából mind a túl könnyű, mind a túl nehéz feladatokat: előbbiben nem látnak kihívást, utóbbi esetében kicsi a teljesítményből fakadó megelégedettség esélye. Nem kedvelik az olyan problémákat, ahol a siker nem rajtuk, hanem másokon vagy a szerencsén múlik.

Az erős hatalmi motívummal rendelkező emberek kedvelik a versengő, konfrontáló helyzeteket, másoknál hajlamosabbak az agresszív megnyilvánulásokra. Igyekeznek általában úgy viselkedni, hogy erős érzelmi hatásokat váltsanak ki másokból. Akiben erős a hatalmi motiváció, annak számára fontos a státusz, a presztízs, az elismertség, a tisztelet, számukra a mások fölötti befolyás nagyobb jelentőségűvé válik, mint maga a teljesítmény.

McClellandék felfogásában a hatalmi motiváció nem negatív értelmű, sőt kimutatták, hogy a vezetők körében ez a motiváció erősebb.

Megítélésük szerint a hatalmi motiváció egy megfelelő szintje szükséges de nem elégséges feltétele a jó vezetővé válásnak. Ezért szokás a tanult szükségletek elméletének is nevezni. Fejes József Balázs. Célok és motiváció. Tanulási motiváció a célorientációs elmélet alapján Nem is tárgyalja az alapvető szükségleteket, lévén azok jó része velünkszületett, örökletes.

McClelland nem feltételez továbbá hierarchikus alá-fölé rendeltséget, kielégülés-továbblépés jellegű kapcsolatot az egyes szükségletek között.

Ezek a motivációk valamilyen mértékben mindenkit jellemeznek, de egyénileg nagyon eltérő arányokban. Az elmélet lényeges következménye ugyanakkor, hogy a tanult szükségletek fejleszthetők: képzéssel, tréningekkel befolyásolható és növelhető az egyes szükségletek erőssége.

Hunt szerint a motiváció nem az egyéni szükségletekből, hanem az egyéni célokból érthető meg[ ]. A célok valójában bizonyos munkahelyi magatartások megismétlésére vonatkozó orientációt, hajlandóságot jelentenek. Ezek ugyanis bonyolult fogalmak, nehezen és ellentmondásosan határozhatóak meg — érvel Hunt.

  • Ennek a hatásnak az egyik legkorábbi bemutatóján Edward Deci és kollégái laboratóriumi kísérletet végeztek ben, ahol az alanyok megmutatták alapvonal a rejtvény megoldása iránti érdeklődés két különböző feltételnek volt kitéve.
  • Motiváció a szerzők különböző nézőpontjából A szervezeti magatartás alapjai | Digitális Tankönyvtár
  • Fontosabb a pénznél az önállóság.
  • Csepp a szemvizsgálat előtt

A célok irányítják munkahelyi magatartásunkat, s életünk folyamán folyamatosan alakulnak ki. A célok részben genetikailag öröklöttek, részben tanultak, így visszatükrözik az egyén hátterét: értékeit, hiedelmeit és tapasztalatait.

Mivel a genetikai oldalról kevés a megbízható tudás, az elmélet a tanult viselkedésre koncentrál. A célok különböznek mind motivációs erejükben mennyire képesek motiválnimind pillanatnyi fontosságukban prioritás egymáshoz képestés egymással összehasonlíthatók e két szempont szerint.

A célok motivációs ereje és fontossági sorrendje idővel változik. Ebből a szempontból adott életszakaszokat lehet beazonosítani. Az elmélet hat különböző célt különböztet meg, amelyek mögött további rész-célokat azonosíthatunk.

Motiváció a szerzők különböző nézőpontjából, Fontosabb a pénznél az önállóság. Ez a Motiváció 3.0!

Komfort, anyagi jólét: idesorolhatjuk a életstílusunkat, életszínvonalunkat biztosítani képes anyagiakat pénzt és a stressz-teli helyzetek kerülését. Strukturáltság: akinek ez a célja erős, az tisztázott munkakörre, stabilitásra, bizonyosságra törekszik. Szereti egyértelműen látni az elvárásokat, szabályokat.

motiváció a szerzők különböző nézőpontjából

Kerüli az olyan helyzeteket, ahol külső tényezők munkatársak, munkaeszközök, pontatlan munka megfogalmazás kockáztatják teljesítményét. Kapcsolat: kerüli a magára hagyott helyzeteket, az egyedüli munkavégzést. Fontosnak tartja a csoporthoz való tartozást, az elfogadottságot, az azonosulást. Elismertség: a teljesítményünk mások általi elismerése, megbecsülése, ennek megfelelő státusz, visszacsatolás és teljesítménnyel arányos javadalmazás.

motiváció a szerzők különböző nézőpontjából

Pozitív én-kép. Hatalom: fölény, mások irányításának, kontrollálásának igénye, dominanciára való törekvés, de csak vezetői hatalom értelemben. Autonómia, kreativitás, fejlődés: önmegvalósítás, kihívás, képességek és készségek kihasználása, tanulás, önfejlesztés, a saját munkavégzés szabadsága, függetlensége.

  1. Fejes József Balázs.
  2. Шестеро гостей из Лиса сидели напротив Совета, вдоль стола, размещенного у открытого конца подковы.

Fontos információk.

Lehet, hogy érdekel