Mi a neve a látás skálájának
A hogyan kezdődik a látásromlás A skála- és mutatóelemekről általában Annak ellenére, hogy manapság a digitális technika korszakát éljük, az analóg működésű műszerek még mindig elég szép számban előfordulnak.
Ezért kell foglalkozni az analóg műszerek kijelzőivel, a skála- és mutatóelemekkel. Ezen elemek tervezésekor a tiszta látás távolságából, és az emberi szem feloldásából kell kiindulni, hiszen az analóg műszereket kevés kivételtől eltekintve szabad szemmel kell leolvasni.
A tiszta látás normális emberi szemre, szemüveg, vagy bármely optikai segédeszköz nélkül távolsága 25 cm. Ebből a távolságból a leolvasható legvékonyabb vonal vastagsága: 0,1…0,2 mm.
Ennél vékonyabb vonalakat az emberi szem már nem képes biztonságosan felismerni. Ezt is csak akkor, ha a skálalap, osztásvonal és mutató közötti kontraszt viszonyok jók, például fekete-fehér, fekete-sárga stb. Az analóg műszereknél fontos követelmény a tartalom és forma egysége, ami itt a mérőmű és a skálamutató egységét jelenti. Más szavakkal: pontos, kis hibával rendelkező mérőművekhez vékony mutató és skálaosztások kellenek, míg pontatlan mérőművekhez nem szabad finom skálát és osztásvonalakat alkalmazni, ide vastag mutató és durva skálaosztás illik.
Külön kell foglalkozni azzal a problémával, hogy az analóg műszerek skálájának osztásvonalai milyen távolságban legyenek, azaz milyen sűrű legyen a skála beosztása.
Ehhez megint a skálát leolvasó ember tulajdonságaiból kell kiindulni.
A következő, 7. Első pillanatban meglepő, hogy a becslési hiba annál kisebb, minél nagyobb az osztástávolság. Ebből téves azt a következtetést levonni, hogy minél ritkább osztásvonalakat alkalmazzunk, mert a ritkább osztásvonal kevesebb pontosan leolvasható értéket jelent, a diagram pusztán a két valóságos osztásvonal közötti becslési hibára vonatkozik.
