Finom motorikus készségek maradéklátással, Навигация по записям

Látássérült gyermekek kognitív érdeklődésének fejlesztése

GYÓGYPED., SPEC - PED. SZT. ERZSÉBET-Vizsgatételek

A fogyatékosok megismerésének szempontjai és forrásai A gyógypedagógiai pszichológiai vizsgálat sokrétű, komplex, sokféle ismeretet és tapasztalatot igénylő feladat. A fogyatékosok vizsgálatát a gyógypedagógiai pszichológia, a gyógypedagógiai diagnosztika és differenciáldiagnosztika tárgyalja. A gyógypedagógiai pszichológiai vizsgáló eljárások céltudatosak, módszeresek, objektívek, s végül tudományosak.

A helyes megfigyeléshez jó szaktudás, gyakorlat és tapasztalat szükséges.

finom motorikus készségek maradéklátással a látás 100% -os javítása

A vizsgálat körülményeit lehetőleg úgy kell rendezni, hogy valahogy kapcsolatban legyen az élethelyzettel, a realitással. A megfigyelések alapkövetelménye, hogy lehetőleg természetes helyzetben vagy legalább ahhoz hasonlóan történjék.

A fogyatékosok megfigyelése történhet: iskolában, iskolai feladat végzése közben, munkahelyen, családi életben, társaságban, játék alkalmával és vizsgálat közben.

A játék megfigyelése Minden gyermeknek a játéka, játékmódja a legjellemzőbb megnyilvánulásai közé tartozik. Számára a játék, a játszás ugyanaz, mint a felnőttek számára a munka és a szórakozás.

finom motorikus készségek maradéklátással gyógymódok a látásromlás ellen

A fogyatékos gyermekre általában jellemző, hogy az ép gyermek játéktevékenységétől elmard, vagy egyoldalúan fejlett. A mozgás megfigyelése A nagy mozgásformákban, mint a járás, a futás, nem minden esetben mutatnak zavart, a finom, az apró mozgások összerendezettségében, mint a beszéd, az írás, az arcjáték, a gesztusok annál gyakrabban.

A fejlesztés területei: Látásnevelés, tapintásfejlesztés, a hallási figyelem fejlesztése Nagymozgás, mozgáskoordináció Finommotoros reakciók és manipuláció Önkiszolgálás Úszás előkészítése Látásnevelés, a tapintás és a hallási figyelem fejlesztése A látássérült gyermekek látásukat az ún.

Finom motorikus készségek maradéklátással kell a vizsgált személy mozgásában megfigyelni? A viselkedés megfigyelése A viselkedés leírásához hozzátartozik a vizsgált személy külsejének a megfigyelése és leírása is: a testalkat, az arc, a haj, a vegetatív megnyilvánulások elpirulás, sírás, nevetés továbbá a mimika, a gesztusok, a beszéd, a hang, a cselekedetek leírása.

A gyógypedagógia területére tartozók megfigyelésénél és vizsgálatánál rendkívül fontos a kontaktus-készség, a kooperálás kérdése, azaz, hogyan lehet a vizsgálttal kapcsolatot teremteni. A szociális kapcsolatok megfigyelése A megfigyelés és vizsgálat szempontjai: tisztázandó a beszéd kezdete, fejlődési menete, késése, a beszédmegértés foka, a kifejezőkészség milyensége, a nyelvtani helyesség, a beszédszervek épsége. A finom motorikus készségek maradéklátással alaki részének vizsgálatánál meg kell figyelni a hangok 16 kiejtésének tisztaságát egyenként, szóban és mondatban is, továbbá a hangsúlyt, a tempót, a ritmust.

A kikérdezés, a fogyatékosok vizsgálatánál sem más, mint beszélgetés, irányító kérdések feltevésével, Formái közül a kérdőíves módszert fogyatékosoknál főképp gyermek vagy fiatalabb korban nem lehet egyöntetűen, közvetlenül alkalmazni, írás-olvasási nehézségek miatt.

A kórelőzmény részletes felvételére nagy súlyt helyez a gyógypedagógiai pszichológia. Abból derülhet ki, mi lehet a fogyatékosság oka, mi a fogyatékosság keletkezésének időpontja, hogyan fejlődött a vizsgált személy eddigi élete során, a környezete törődött-e vele, vagy elhanyagolta, volt-e része gyógykezelésben és így tovább.

Az anamnézis felvételekor kikérdezzük lehetőleg a szülőtől a vizsgált személyre vonatkozóan a fogamzás előtti és körüli időszakot, a terhesség alatti a legélesebb látású emberek, a szülés körülményeit, továbbá a vizsgált személy csecsemőkorát, óvodáskorát, iskoláskorát, pubertás- és ifjúkorát, majd felnőttkorát is.

Bates szem torna komplexum A hallássérülés következményei elsősorban a beszédfunkcióra terjednek ki. A hallókészülék segítségével a hallássérült gyermek is meg tudja tanulni a beszédet, de ennek üteme lassúbb, mint a halló gyermekek esetében, és sok esetben speciális gyógypedagógiai segítséget igényel. A látáscsökkent gyermekek fejlesztése meglehetősen sajátos, hisz a sérülés mértékétől függően az is előfordulhat, ha csak átmenetileg is, hogy a hallása lesz a legfőbb érzékszerve, s a tapintás segíti őt ebben. Rendkívüli módon kifejlődik a látássérült gyermekek tapintása, ezt segíthetjük is: különböző Author: Ipomea.

Különös gondot kell fordítani annak tisztázására is, hogy a vizsgált személy mennyire képes önálló életvezetésre, vagy mennyire szorulna támogatásra, és milyen fajta védelemre. Az exploráció Az előélet felvétele után sorrendben következik a vizsgált személy jelen helyzetének a részletesebb felderítése, az exploráció feltárás, kikutatás.

Látássérült gyermekek kognitív érdeklődésének fejlesztése

Ez voltaképpen az előélet folytatása, a jelenre való átvitele, bizonyos tekintetben kibővített formában. Kiterjed minden olyan fontos testi-lelki jelenségre, amelynek megismerése más vizsgáló módszer keretében nem történik meg.

A fejezetben szót ejtünk az adaptációs kézikönyv céljáról, a sajátos nevelési igé- nyű tanulók együttnevelését segítő kompetencia alapú programcsomagok beve- zetésének előnyeiről, és megismerjük az angliai pettyesaraszoló lepke történetét, azaz: üzenetet olvasunk a biológiából a pedagógia számára. A részt vevő pedagógusok, intézményvezetők, fenntartók, szakértők és diákok egyenrangú partnersége nélkül az eredmények legfeljebb átmenetiek lehetnek, a fejlesztés — több okból is — bizonyosan kisebb hatékonyságú lesz. Annak, hogy a fejlesztések fókuszába a diákok kompetenciáit állítjuk — vagy- is statikus tudáselemek helyett alkalmazható és fejleszthető készségek, képes- ségek kialakítását tekintjük a pedagógiai munka céljának —, a legfontosabb kö- vetkezménye, hogy a fejlesztések középpontjába egyértelműen a tanuló egyén kerül. Kompetenciafejlesztés elképzelhetetlen a tanulás egyéniesítése nélkül.

Az anamnézis és az exploráció mellett a fogyatékos gyermek megismeréséhez nélkülözhetetlen adatot nyújt a gyermek környezetének tanulmányozása.

A gyermekekkel foglalkozók számára igen fontos, hogy tisztában legyenek azoknak a hatásoknak a jelentőségével, amelyeket a külvilág gyakorol az egyén fejlődésére.

finom motorikus készségek maradéklátással látás mínusz 2 szülni

Az egész nevelői tevékenység azon az előfeltevésen alapul, hogy az ember bizonyos külvilági hatásokkal befolyásolható, képezhető, nevelhető. Az ember megismerésének már említett metódusai közül a megfigyelés és a kikérdezés mellett a gyógypedagógiai pszichológia felhasználja a kísérletet.

A kísérlet — mint pszichológiai eljárás — formailag voltaképpen a megfigyelésnek különleges alakja.

A modern gyógypedagógia alpítója Heinrich Hanselmann professzor volt, aki ben kitalált egy új kifejezést: speciális nevelés, amit diákja, Paul Moor speciális pedagógiára változtatott. Hanselmann azonban továbbra is kitartott a gyógypedagógia kifejezés mellett is, 17 mivel ez volt az egyedüli, mely képes volt egyszerre az orvosi és nevelési törekvéseket is magában foglalni. A gyógypedagógia fogalma napjainkban is inkább orvosi, mint a nevelési eljárásoknak felel meg.

A gyógypedagógiai nevelésben tehát a nevelési és a terápiás törekvések integrációjáról van szó. A gyógypedagógia definíciója: "Olyan gyermekek és fiatalok nevelésének elmélete és gyakorlata, finom motorikus készségek maradéklátással a nehezített körülmények következtében az általános nevelés nem elegendő, miközben a hangsúly inkább a prevención megelőzésenmintsem a korrekción javítás van.

Szlovákiában ban kezdték el a gyógypedagógia fogalmát alkalmazni, immár csak a pszichoszociális problémákkal közdő egyénekre applikálva. A gyógypedagógia szinonimájaként más-más kifejezést használnak a világon, pl.

Látássérült gyermekek látásfejlesztésének fejlesztése

Hollandiában ez az ortopeadgógia, Lengyelországban a rehabilitációs pedagógia, az amerikai és angolszász országokban a "special education" stb. A gyógypedagógiához kapcsolódó tudományágak: - orvosi szakágak: pedaiátria, fejlődési biológia, szomatopatológia, neurológia, pszichiátria, pszichopatológia, geriátria, toxikológia stb.

finom motorikus készségek maradéklátással hogyan lehet megismerni a látását

A gyógypedagógia általános feladatai közé tartoznak: 1. Prevenció - rizikós egyéneknél és csoportoknál, akiknél betegség vagy egyéb, nem megfelelő szociális és nevelési körülmények szemlátás edzés károsodás alakul ki, ill.

Adaptacios Kezikonyv

A prevenció lehet: a elsődleges általános - a betegség, zavar kialakulásának megelőzése b másodlagos speciális - a komplikációk megelőzése, ha már a betegség,zavar kialakult c harmadlagos - haa betegségnek, zavarnak következményei maradtak 2. Gyógynevelés - célzott nevelési intézkedések azon eseteknél, ahol károsodás ill. Szociális integráció - a társadalmi és munkahelyi beilleszkedés feltételeinek megteremtésére irányuló, valamint a krízishelyzetek megoldására, ill.

Normalizáció - abbéli igyekezet,hogy a fogytékkal élő egyének élete minél jobban hasonlítson az egészséges emberekéhez.

Lehet, hogy érdekel